Történelmi Hajójárat a Dunán

Utatok a Lajta Monitor Múzeumhajó fedélzetén kezdődik. Ezután meglátogatjátok a pompás Attila hajót. Az út során, a Margitszigettől a Rákóczi-hídig, egy hangosvezető fog végig vinni az összes híres, vagy épp hírhedt, eseményen a magyar történelemből. Egy 50 perces hajókázás után a következő megálló a 105 éves Kossuth hajó, ahol meglátogathatjátok a Közlekedési Múzeum kiállítását! Végül, az utolsó gőzhajtású hadihajó, a Lajta Monitor, fedélzetére léptek, ahol a múzeum lehetővé teszi számotokra, hogy sétálhassatok a múltban.

Sándor Palota

A kicsi fehér épület, a Sándor Palota, az építtető nemesi családról kapta a nevét. Jelenleg a Magyar Köztársaság elnökének hivatala és otthona található itt. A köztársasági elnök képviseli nemzetünket különböző nemzetközi konferenciákon és írja alá a Parlament által elfogadott törvényeket. Létezik egy városi legenda az épület két erkélyével kapcsolatban. Amint láthatják, az erkélyek kissé túlméretezettek az épülethez képest. A legenda szerint a Sándor család egyik tagja, Sándor Móric, aki a palotában élt, imádta a lovakat, és ő volt az, aki elrendelte a két erkély hozzátoldását az épülethez, mivel innen lóháton gyönyörködhetett a pesti oldalban.

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.172

A Budavári Sikló

A sikló 1870-ből származik és a franciaországi Lyonban található jármű ihlette. Európában ez volt a második gőzgép által működtetett sikló. A Második Világháború előtt néhány minisztérium fent volt a hegyen, a Várnegyedben található Királyi Palotához közel. A siklót a minisztérium alkalmazottai számára építették, hogy egyszerűbben jussanak fel a munkahelyükre. Az első autóbusz-járat csak 1928-ban indult el ezen a helyen, de ekkorra a turisták már beleszerettek ebbe az ódivatú tömegközlekedési eszközbe. A Második Világháború idején megrongálódott, és az 1960-as években azt tervezték, hogy mozgólépcsővel helyettesítik. Szerencsére azonban ez a terv nem került megvalósításra. Végül a 80-as években nyitották meg újra, a felújítását követően.

fotó forrás: fortepan.hu

A Turul

A Várhegyen látható egy madárszobor. Ez a Turul, a magyarok mitikus madara a pogány időkből. Lehetetlen eldönteni, hogy sasra vagy inkább egy nagyobb termetű sólyomra hasonlít.

fotó forrás: fortepan.hu

A Várszínház

A nagy sárga épület valaha kolostor volt, a karmeliták kolostora. Amint láthatják, a tető egyik része magasabban van; így világossá válik számunkra, hogy az épületnek ez a része volt a templom. Egyetlen dolog hiányzik: a harangtorony, amelyet Mária Terézia Habsburg uralkodó fiának, II. Józsefnek az uralkodása idején bontottak le, az 1780-as években. A Habsburg uralkodók úgy tekintettek önmagukra és a birodalomra, mint a katolicizmus utolsó védőbástyájára, ezért érthetetlen, miért tenne valaki ilyet ebből a családból? A válasz egyszerű: a birodalom modernizálása céljából. II. József feloszlatta a tanítással, gyógyítással vagy tudománnyal nem foglalkozó szerzetesrendeket, mivel feleslegesnek tartotta őket. Ennek következtében a karmelitáknak el kellett hagyniuk a kolostort, és a templomukat a város első színházává alakították át. A darabokat az akkoriban leggyakrabban használt nyelven, németül adták elő.

II. József nagy reformer volt. Igaz ugyan, hogy a világot is felforgató reformereket sosem értékelik nagyra. II. József esetében sem volt ez másképp, kivéve a zsidók és a protestánsok körében, miután a vallási toleranciát hirdető rendeletét kiadta

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.007

Mátyás-templom

A Mátyás-templom gótikus harangtornya jelzi, hogy a templom a 13. században épült, és ez a város egyik legrégebbi temploma. Két érdekességgel rendelkezik: a színes cserepek, melyek a tetőt díszítik és a belül található keleties dekoráció. Belépéskor az ember úgy érzi, mintha egy mecsetben volna. Ennek oka, hogy az oszmán- török megszállás idején a 16. és a 17. században, a templom muszlim hívők szolgálatában állt. Valójában minden középkori templomot mecsetté alakítottak át a városban, egy kivételével. Miért volt ez a kivétel? Mert a törökök rendkívül toleránsak voltak az akkori vallási szokásokkal szemben: engedélyezték a keresztények számára egy templom megtartását. A Mátyás-templomot koronázási templomként is használták; az utolsó koronázási ceremóniát 1916-ban tartották itt.

A Monarchia utolsó uralkodója IV. Károly volt. Megkoronázása után, felszállt a lovára és körbelovagolt a városban. Útközben a korona majdnem leesett a fejéről, amely rossz előjelnek számított. A sebtében elkészített korona textilbetétje nem illett megfelelően a király fejére, ezért billent a korona félre. Az rossz előjel igaznak bizonyult IV. Károly csak két évig, a háború végéig uralkodott.

photo source: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.018

Halászbástya

A Mátyás-templom harangtornyát hét kis fehér torony veszi körül. Hét torony, melyek emléket állítanak a hét magyar törzsnek a pogány időkből. Az építészeti alkotás elnevezése Halászbástya. Ilyen névvel az ember valahová a folyópartra helyezné, de az elnevezésnek egyszerű oka van. A várfalnak ezen a részén volt egy halászok lakta negyed. Háború idején a halászok céhe védte a falnak ezt a részét. De a fent látható épületet csupán a 20. század elején emelték, egyáltalán nem középkori, és sosem harcoltak itt halászok. Az épület funkciója a látványosság; azért épült, hogy szép keretet biztosítson a templom számára. És egyértelmű, hogy az Önök számára is épült, hiszen gyönyörű kilátás nyílik fentről.

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.105

Református templom

A téglából épült templom, amelyet színes tetőcserepek borítanak, református templom. A protestáns mozgalom rendkívül sikeres volt Magyarországon, különösen a török ​​hódoltság idején. A buzgó katolikus Habsburgoknak nem volt hatása ezekre a területekre, így a lakosság mintegy kétharmada áttért a református hitre.

A református templomok könnyen felismerhetők: kereszt helyett buzogányt helyeznek a templom tetejére. A buzogány középkori fegyver és rendkívül barátságtalannak tűnhet. Ahhoz, hogy megtaláljuk erre a magyarázatot, vissza kell mennünk az osztrák Habsburgok vezette ellenreformáció idejébe. Mivel a törökök ​​jelenléte Budán fenyegetést jelentett Bécs számára, a Habsburgok úgy döntöttek, hogy visszaszorítják kelet felé a törököket. Magyarországot 1686-ban szabadították fel, de mint már korábban említettem, a magyarok többsége már református volt, míg a Habsburgok erős katolikus identitással rendelkeztek. Így megkezdték az ország újrakatolizálását. Ezt a mozgalmat nevezzük ellenreformációnak. Az ellenreformáció idején 50 református pap megtagadta az áttérést, és ezért arra kényszerítették őket, hogy vonuljanak Velencébe, Olaszországba, ahol eladták őket rabszolgának. A rájuk vigyázó őröknek buzogányuk volt, és az esemény óta ez a fegyver található a református templomok tetején, annak bizonyítására, hogy a reformátusok erős hitét nem lehet erőszakkal megváltoztatni.

fotó forrás: fortepan.hu

Margit-híd

A Margit-híd 1872 és 1876 között épült. A tervező a francia Ernest Gouin volt. A híd középen 30 fokos szögben elkanyarodik követve a nagykörút ívét. A híd harmadik szárnyát, amely a Margit-szigetre vezet, csak 1900-ban toldották hozzá, és addig az időpontig a szigetet csak hajóval lehetett megközelíteni. A hidat, akár csak a többi budapesti hidat a visszavonuló németek felrobbantották a Második Világháború idején, annak érdekében, hogy a Vörös Hadsereg előretörését lelassítsák. A németek a hidakat minden alkalommal éjszaka, lezárás után robbantották fel, de ezen a hídon a robbanás a csúcsforgalom idején történt, a hídon éppen egy villamos és több autó közlekedett, így több százan haltak meg a helyszínen.

fotó forrás: fortepan.hu

Margitsziget

A Margit-szigetet láthatjuk innen, a város legnagyobb szigetét, amely lényegében egy park. A sziget és a híd Szent Margitról kapta a nevét, aki a 13. században élt. Édesapja IV.Béla király volt, akinek seregét legyőzték az országba betörő tatárok, így a királyi család egy szigetre menekült, amely most Horvátországhoz tartozik. A tatárjárás idején két lányát is elveszítette, ezért fogadalmat tett: ha még egy lánya születik és a tatárok elhagyják az országot, ezt az újszülött lányt Isten szolgálatába ajánlja, azért, hogy egész életében az országért és Isten dicsőségéért imádkozzon. A tatárok elhagyták az országot, Margit megszületett, és a Domonkos-rendi apácák nevelték fel. A szigetre a helyiek többnyire sportolni mennek; találhatók itt teniszpályák is, egy uszoda, ahol már három alkalommal került megrendezésre az Európai Úszóbajnokság; itt található továbbá a Palatinus fürdő, két termálhotel, egy japánkert, egy régi víztorony és Budapest három állatkertje közül az egyik.

 

A legenda szerint Margit édesapja több ízben megpróbálta rávenni lányát, hogy politikailag előnyös házasságot kössön és vonja vissza fogadalmát, de Margit minden alkalommal visszautasította ezt.   Inkább vállalta, hogy vasövet, vagy szöggel kivert cipőt viseljen, és a zárda körül a legpiszkosabb munkát is elvégezte. A bokája fölött sosem mosakodott, és a tetvek a hajában gyöngyként ragyogtak. Halála után a teste nem indult bomlásnak 3 hétig és rózsaillatot árasztott.

 

Ha megkérdezünk egy magyar embert a sziget régi nevével kapcsolatban, az illető meggyőződéssel fogja rávágni, hogy a Nyulak szigetének hívták. Mindannyian kicsi, aranyos, puha, fehér nyulakat képzelünk el, amint a szigeten ugrándoznak. De ez nem teljesen így igaz. Igazából a sziget eredeti neve a latinban Isola Leprorum volt, amit egy fáradt szerzetes helytelenül Isola Leporum-ként másolt le. Csak egy „r” hiányzik, de ez a hiányzó „r” óriási jelentésbeli különbséget jelent. A leporum jelentése nyulak, míg a leprorum-é lepra.

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.091

A Fehér Ház

A fehér modern épületet közvetlenül a háború után építették, közismert neve a Fehér Ház. Az ötvenes évek elején ez volt a helyi politikai rendőrség, az ÁVH főhadiszállása. Később, a kommunista párt központjának adott helyet, és jelenleg a képviselők irodái találhatók benne.

fotó forrás: fortepan.hu

Parlament

A Parlament 1885 és 1904 között épült fel Steindl Imre építész terve alapján. Végig ő felügyelte a munkálatokat a helyszínen, az építkezés végén már csak a kerekesszékéből, de sajnos a felavatási ünnepségen már nem lehetett jelen, mivel még az építkezés befejezése előtt elhunyt. Az épület eklektikus, a kupolája barokk stílusú, a homlokzat neogótikus, belül pedig szecessziós díszítőelemeket is találhatunk. Ha úgy gondolják, hogy nagyon hasonlít a londoni Parlament épületére, igazuk van. Nem titok, hogy ez az épület adta az ihletet. Az építész többször utazott Nagy-Britanniába, a Parlament tanulmányozására. És most hangozzék el néhány tény és számadat: 365 kis torony díszíti a tetőt, ugyanannyi, mint a napok száma egy évben, a kupola magassága 96 méter, emléket állítva a Kárpát-medencébe 896-ban érkező magyarok előtt, 40 kg színtiszta aranyat használtak a belső tér díszítésére. Azt mondják, hogy az épületre költött teljes összeg elegendő lett volna egy 40.000 lakosú város felépítésére.

Az eredeti elképzelés szerint kizárólag magyar építőanyagot használtak volna, kivéve azt a 8 gránitoszlopot, amelyet a svéd király küldött ajándékba. Azonban a kizárólag helyi anyagok használata miatt – az épületet borító mészkő túl gyorsan megfeketedett, így a homlokzat felújítása 1927 óta szinte már folyamatossá vált. A főhomlokzat a közelmúltban készült el, és ebből az alkalomból került az épületre új díszkivilágítás, amelynek megtekintését feltétlenül ajánlom.

Az épület egyik érdekessége a szellőzőrendszer. Az épület körül aknák találhatók, amelyek földalatti alagutak segítségével kapcsolódnak az épület belsejéhez. Állandó 21-23 fokos hőmérsékletet lehet belül fenntartani, ha minden egyes meleg napon 8 tonna jeget helyezünk ezekbe az alagutakba, ami talán a legjobb hőmérséklet lehet a kemény agymunkát végzőknek. Tehát bármely eredménytelen jogi szabályozásért a szellőzőrendszer meghibásodását kell okolni.

Méretét tekintve a magyar Parlament a második legnagyobb Európában. Feltehetjük tehát a kérdést, hogy: Miért van egy ilyen kicsi országnak, mint Magyarország ekkora parlamentje? Ennek több oka is van. Először is, lényeges tudni, hogy a múltban kétkamarás parlament volt, két ülésteremmel az alsó- és a felsőház számára. 1944 óta csak az alsóház működik. Az északi szárnyat, a szenátus régi tárgyalótermét, ritkán használják. A nagy méret másik oka, az a tény, hogy Magyarország területe az építés idején majdnem háromszor akkora volt, mint most, tehát abban az időben nem számított kis országnak. A harmadik ok pedig történelmi; ha megkérdezünk egy magyart, hogyan látja nemzeti történelemünket, biztos, hogy azokról a régi dicsőséges időkről, a pogány időkről, vagy a korai keresztény időszakról fog beszélni, amikor Magyarország független és erős volt. És kegyetlen képet fog festeni mindazokról, akik elfoglalták vagy megszállták Magyarországot. A tatárokról, a törökökről, az osztrákokról és végül a szovjetekről. A magyarok mindig is a régi függetlenségüket akarták visszaszerezni. És ezt a függetlenséget, amelyet talán jobb, ha inkább egy magasabb szintű autonómiának nevezünk, kapták vissza 1867-ben az osztrák Habsburgokkal folytatott tárgyalások után. Ez az esemény az úgynevezett Kiegyezés, amelyet hihetetlenül gyors növekedés követett, így a magyarok szemszögéből a 19. század vége számított az egyik aranykorszakunknak. Nézzenek körül! Szinte minden, amit most látunk, abban az időben épült. Budapest lett a birodalom legmodernebb városa. Tehát ebben a történelmi kontextusban döntöttek úgy a magyarok, hogy nagy parlamentet építenek, mint az autonómia szimbólumát. És ennek az épületnek rendkívül hatalmasnak kellett lennie, különösen a bécsi parlamenthez képest.

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.106

Lánchíd

Az országban a Lánchíd volt az első állandó kőhíd a Dunán. 1849-ben avatták fel. A Habsburgok ellen vívott szabadságharc idején, a visszavonuló osztrák seregek majdnem felrobbantották. Hogy miért hívják Lánchídnak?  Van-e valami köze a láncra vert rabokhoz? Valójában a híd hivatalos neve Széchenyi Lánchíd, és arról a grófról nevezték el, aki felvetette a megépítését. Gróf Széchenyi nagy utazó volt, látta a fejlettségbeli különbségeket a nyugati országok és Magyarország között, és egész életét az ország modernizációjáért áldozta.

Az 1800-as évek elején sok vita forrását jelentette egy állandó híd megépítése. Egészen addig csak egy úgynevezett hajóhíd létezett a Dunán átkelni akarók számára. Képzeljenek el egy sor kis hajót egymáshoz rögzítve, melyek összekötik a folyó két partját! Ezek a hajók azonban fából készültek, ezért télen, amikor óriási jégdarabok úsztak lefelé a Dunán, túl törékenynek bizonyultak. Amikor a folyó teljesen befagyott, nem volt probléma, gyalog át lehetett kelni a másik oldalra. A kritikus időszakot – ami hetekig is eltarthatott – az jelentette, amikor nagy jégdarabok jelentek meg a vizen. Nem volt olyan komp, amely megkockáztatta volna az átkelést, a hajóhíd pedig túl törékeny volt. Az egyik ilyen téli időszakban, gróf Széchényi István édesapja meghalt Bécsben. A fiú el akart menni a temetésére, de hetekig a pesti oldalon rekedt, és emiatt nem tudott a temetésen részt venni. Annyira dühös lett, hogy egy teljes évi jövedelmét ajánlotta fel az állandó híd megépítésére.

A város már régen hajlott egy állandó híd megépítésére, de nem voltak olyan építészek az országban, akik az ehhez szükséges tapasztalattal rendelkeztek. Az emberek hallottak azokról a katasztrófákról, amelyek sokkal kisebb folyókon lévő, több íves hidakkal történtek meg. Attól tartottak, hogy egy hasonló híd összeomlana. Ezért megszületett az igény egy modern, egynyílású függőhíd megépítésére. Gróf Széchenyi körbeutazta Európát, hogy szükséges tapasztalattal rendelkező építészt találjon, és végül rábukkant az angol William Tierney Clark-ra, aki az angliai Marlow város hídját tervezte a Temzén. Ez a híd szintén lánchíd volt, melynek felfüggesztését hatalmas lánccal oldották meg.

A hidat nagy részben a görög (vlach) származású kereskedő, valamint bankár, Báró Sina György finanszírozta, akinek a bécsi Rotschildokat is sikerült meggyőznie, hogy csatlakozzanak a projekthez. A bankárok azt szabták feltételül, hogy a két város, Buda és Pest 50 évig nem építhet másik hidat a két oldal között 8 kilométeren belül. Továbbá, mindenkinek fizetnie kellett az átkelésért, beleértve a nemességet is. Ez botrány kirobbanásához vezetett a nemesek körében, hiszen a korábbi hajóhidat ingyen használhatták. A városok megegyeztek abban, hogy nem lesz másik hídra szükség a jövőben. Nem látták előre az elkövetkező évtizedekben bekövetkező hihetetlen népességnövekedést. Még nem sejtették, hogy Buda és Pest a jövőben nem maradnak vidéki városok, hanem Budapest hamarosan egy millió lakosú város válik, és másik három hídra is sürgősen szükség lesz.

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.026

Vigadó

Az úgynevezett Vigadót szórakozási célból nyitották meg, főleg zenei események, koncertek, bálok, és fogadások céljából; a Vigadóban „vigadni” jönnek össze az emberek, amely ige azt jelenti magyarul „szórakozni”. Az épület neo-klasszikus elődjét osztrák ágyúk rombolták le 1849-ben, mivel ezen a helyen tartotta meg az üléseit az első szabadon választott népképviseleti Parlament. Az eredeti épületet Feszl Frigyes tervezte és 1865-ben nyitották meg. A hazai romantikus építészet jelképévé vált épület azonban megosztottaa közönséget, sokan bírálták a tervezőt a díszítőelemek túlzó hatása miatt.

Habár a Vigadó akusztikája nem volt tökéletes, hosszú évekig itt volt a város egyetlen hangversenyterme. Hosszú a sztárok listája, akik koncertet adtak az épületben. Csak hogy néhányat említsünk közülük: Johann Strauss, Claude Debussy, Liszt Ferenc, Camille Saint-Saëns, Johannes Brahms.

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.067

Vörösmarty tér, Gerbeaud Kávéház

A Vörösmarty tér valaha a város főtere volt. Ma már nem igazán beszélhetünk olyan egységes főtérről, mint a kisebb városokban. A téren található Budapest egyik legrangosabb kávézója, a Gerbeaud. A mai napig kellemes hely egy szelet torta és egy forró csoki elfogyasztására, még ha zsúfolásig telve is van turistákkal és a pincérnőktől több mosolyt is várunk. Ha beülnek ide egy süteményre, azért legyenek óvatosak! Az útikönyvek által ajánlott régi, hagyományos süteményekre vonatkozó recepteket az 1900-as évek ízlésének megfelelően állították össze. Elképzelhető, hogy jobban ízlenek majd Önöknek a mai cukrászati készítmények.

A hely neve, Gerbeaud, franciásan hangzik és ez nem véletlen. Az üzletet egy magyar úr, Kugler Henrik alapította. Híres és elegáns kávézóvá nőtte ki magát, de Kugler úr annyira elfoglalt volt az új receptek készítése és a vállalkozás vezetése miatt, hogy elfelejtett utódot biztosítani a kávézó számára: örökös nélkül halt meg. A halála előtt megkérdezte egyik svájci barátját, ismer-e olyan tehetséges embert, aki folytatni tudná a hagyományt. Így talált Magyarországra Svájcból a fiatal Émile Gerbeaud. A kávézó virágzott az irányításaidején; minden egyes részletre odafigyelt. Ő tervezte meg a csomagoló papírokat alapos gondossággal, ő alapított csokoládégyárakat itt és máshol is a birodalomban, ő utazott Párizsba, hogy a legdivatosabb bútorokkal rendezze be a kávéházat, és még sorolhatnánk. Négyemeletes palotát épített. A kávézó a földszinten volt, ő is itt élt a feleségével és három lányával egy világos lakásban. Az első emeleten voltak a laboratóriumok, ahol az új recepteket kísérletezték ki, míg az új krémeket a második emeleten készítették. A harmadik emeleten pedig a legtehetségesebb alkalmazottainak a lakásai voltak. A virágzó idők 1919-ben értek véget, a kommunizmus rövid ideig tartó térnyerése miatt, amikor is az üzletet államosították. Ennek ellenére megtarthatta az állását, de már csak alkalmazottként működtette a kávéházat. Mivel ez a kommunista időszak csak 133 napon át tartott, utána visszakapta a kávézót, de a nehézségek következtében szíve legyengült és nem sokkal ezután elhunyt.

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.051

Erzsébet-híd

Az Erzsébet-híd névadója Sisi, Ferenc József felesége, a legnépszerűbb császárné Magyarországon, valamint az 1800-as évek szépségideálja. Ez az egyetlen híd Budapesten, melyet nem az eredeti formájában építettek újjá a Második Világháború pusztítása után. Csak arányaiban maradt a régi. Amint látható, a pillérek a folyópartra kerültek, ami hihetetlen fesztávolságot eredményezett 1903-ban, a híd felavatása idején.  Műszaki csodaként tekintettek rá és maga a császár sem hitt a saját szemének az ámulattól.

fotó forrás: fortepan.hu

Nemzetközi kikötő

A nagyobb hajók a város nemzetközi kikötőjét jelzik, ahol turistahajók állnak meg. A turista akár Amszterdamig vagy Párizsig is folytathatja útját Budapestről vizen. Ezek a célállomások azonban nem túl gyakoriak. A turisták általában a dél-németországi Passauig közlekedő hajót választják a csodálatos székesegyház miatt, vagy egyéb célállomásként az ausztriai Melk kolostorát, a festői Wachau-völgyet, Bécset, a szlovák fővárost, Pozsonyt, Magyarország spirituális fővárosát, Esztergomot, vagy Budapestet. Innen indulnak a gyors szárnyashajók is, amelyek Budapestet, Pozsonyt és Bécset kötik össze. Lehet, hogy nem ez a leggyorsabb módja annak, hogy eljussunk ezekbe a fővárosokba, de minden bizonnyal a legfestőibb látványt nyújtják.

fotó forrás: fortepan.hu

Vásárcsarnok

A Vásárcsarnok egy vasútállomásra hasonlít színes cserepeivel. Ez az egyike annak a hat vásárcsarnoknak, amelyet 1896-ban építettek, a Magyar Millenium évében. Mind a hatot ugyanazon a napon nyitották meg.

A Vásárcsarnok rendkívül modernnek számított a maga idejében; vasszerkezetű vázzal épült meg, lifteket és az alagsorban hűtőraktárokat alakítottak ki, például. Még ma is látható az alagút bejárata a folyóparton, amelyet áruszállítás céljából hoztak létre. Ma már más funkciót tölt be: az épületben felgyülemlő szemetet tárolják itt. A földszinten belépve a Vásárcsarnokba, az ember különféle élelmiszereket talál, valamint magyar specialitásokat, mint például a paprika, libamáj és a szalámi. Az első emeleten, ahol egykoron a virágárusok árulták portékáikat, most kézműves termékeket találhatunk.

fotó forrás: fortepan.hu

Szabadság-híd

Ez a híd a Szabadság-híd. A kommunista időket megelőzően Ferenc József császárról nevezték el. A császár jelen volt a megnyitón 1896-ban, és ő volt az, aki az utolsó szegecset beütötte a híd szerkezetébe. Az uralkodó által behelyezett szegecs gyönyörűen díszített volt és ezüstből készült. Természetesen el is lopták nem sokkal ezt követően. Ezután egy másolatot tettek a helyébe, amelyet szintén elloptak.

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.086

Budapesti Corvinus Egyetem

Ezt a neoreneszánsz épületet a Nemzeti Opera építésze, Ybl Miklós tervezte, és egykoron vámhivatal volt, de több évvel ezelőtt a Közgazdaságtudományi Egyetem központi épületévé vált. Mellékesen jegyzem meg, hogy egészen a közelmúltig állt itt egy Marx Károly-szobor a bejárati csarnokban. 1990-ben, amikor George Bush Magyarországra érkezett és beszédet mondott, a háttérben látni lehetett az amerikai zászlót és Marx Károly szobrát, ami együtt furcsa látványt nyújtott.

A közelben lévő épületek raktárként működtek: a kisebb sóraktár volt és Sóháznak hívják. Ez is az egyetemhez tartozik, csakúgy, mint az a modern épület, amelynek bejárata egy képzeletbeli űrhajót ábrázol

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.019

Bálna Budapest

A Bálna kereskedelmi, kulturális, szórakoztató és vendéglátó centrum. A galériákat, kávézókat és divatüzleteket magába foglaló épület, különböző korok építészeti stílusait egyesíti. Az 1881-ben átadott téglaszerkezetű, műemlék raktárépületeket egy 21. századi acél-üveg héj öleli át. Az épület a formája miatt kapta a nevét: Bálnának hívjuk. Az építmény részben a régi gabonaraktárak fölé épült.

Földrajzilag Pest az Alföldhöz tartozik, amely az ország területének mintegy egyharmadát foglalja magába. Olyan síkságról van szó, ahol sokféle gabonát termesztenek. A századfordulón, hajók szállították a megtermelt gabonát Budapest malmaiba, kifejezetten ebbe a negyedbe. A malmok nagyon fontosak voltak a város gazdasága szempontjából. A világon egyetlen hely volt ezen kívül, ahol több gabonát őröltek: St. Louisban, az Egyesült Államokban. A 19. század végén a gabona ára drámaian megemelkedett, ami nagyon hasznosnak bizonyult Magyarország számára, és teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a pénz, amelynek segítségével Budapest felépült, ebből a gabonából származott.

Világkiállítási helyszínek

Ez a negyed a Világkiállítási helyszínekként vált ismertté, mivel a kormány egy világkiállítás megszervezését tervezte a Duna mindkét oldalán. Bizonyára hallottak már a Millenniumi Kiállításról, amely 1896-ban került megrendezésre. Ha jártak már a Hősök terén, ennek a kiállításnak a bejáratát is bizonyára látták. Hosszú a sora azoknak a műemlékeknek, épületeknek, amelyeket a Honfoglalás  1000 éves évfordulójának a megünneplésére építettek: a Szabadság-híd, az Erzsébet-híd, a Vásárcsarnokok és az első metróvonal is. Ezek az épületek mind a növekedés, bővülés korszakát jelölik: az aranykorét. Száz évvel később, 1996-ban, a kommunizmus bukását követően a magyar emberek reményeket tápláltak az ország újbóli felvirágoztatása iránt. Egy világkiállítás szervezésével akarták megmutatni magukat a világnak. A projekt az akkori kormány vezetése alatt állt, az utánuk hatalomra kerülő ellenzék azonban lemondta a terveket. Így ma ezen a helyen luxus apartmanokat, irodákat láthatunk, valamint az új Nemzeti Színházat és a Művészetek Palotáját.

fotó forrás: fortepan.hu

Nemzeti Színház

Az új Nemzeti Színház sok vitátt váltott ki. A baloldali kormány úgy döntött, hogy hipermodern színházat épít a nemzet számára a város központjában. A jobboldali ellenzék nem támogatta a tervet. A belvárosi építkezés már javában tartott, amikor az ellenzék megnyerte a választásokat. Az építkezést leállították, melynek eredményeként nagy gödör maradt a város közepén, az új jobboldali kormány pedig új építkezésbe fogott itt a folyóparton. A belvárosi építkezés helyszínét Nemzeti Gödörnek keresztelték el a helyiek, mely évekig befejezetlen maradt.

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.083

Művészetek Palotája

A Művészetek Palotája épületének két fő funkciója van. Egy hipermodern koncertterem található itt, ahol az akusztikát az éppen koncertet adó zenekar igényeihez lehet alakítani. Egy szólista például más akusztikai feltételeket igényel, mint egy kórus vagy egy szimfonikus zenekar. A koncertteremnek bálnaformája van, így ez a Duna második bálnája. Az épületben található az ún. Ludwig Gyűjtemény is, mely 20. századi műalkotásokat tartalmaz.

A Ludwigok német származásúak voltak, akik a csokoládé iparból gazdagodtak meg. Történetük a hidegháború tipikus története. 20. századi műalkotásokat kezdtek el gyűjteni, és küldetésüknek tekintették a keleti és a nyugati művészek közötti kommunikáció elősegítését. Amit keleten vásároltak, nyugaton került kiállításra, és fordítva: amit nyugaton vásároltak, keleten állították ki. Ezért Budapesten leginkább nyugati műalkotásokat láthatunk, például, Andy Warhol vagy Roy Lichtenstein munkáit, de található nálunk néhány Picasso és egyéb nyugati művésztől származó alkotás is.

Rákóczi-híd

A következő híd a Rákóczi-híd. Nincs sok információ erről a hídról. 1994-ben adták át. A megvilágítása műszaki kuriózumnak számított abban az időben, mivel rendkívül tartós fényt szór a hídon lévő út felületére. Közel a hídhoz, a folyó mindkét partján, szórakozóhely találhatók, amelyek ezreket vonzanak nyáron. A pesti oldalon a Budapest Park, míg a budai oldalon a Barba Negra Track, vagy az A38 hajó található.

A budai oldalon láthatják az új egyetemi épületeket, egyikükben egy csillagászati obszervatórium is található. Ezeket az épületeket szintén a régi Világkiállítási helyszínekre építették.

fotó forrás: fortepan.hu

Petőfi-híd

A Petőfi-hidat 1937-ben nyitották meg a forgalom előtt. A villamosvonal, amely áthalad a hídon, annak a folytatása, amelyet a Margit-hídon láttak, északon. A helyiek nem igazán büszkék erre a hídra.  Valljuk be, kissé csúnya látványt nyújt. Az első terveket az 1920-as években készítették, melyeken az oszlopok díszítésének terve még szerepelt. Az 1929-es válság azonban közbeszólt és a terveket kénytelenek voltak leegyszerűsíteni. Felavatása idején az ország kormányzójáról, Horthy Miklósról nevezték el. Ma Magyarország legnépszerűbb költőjének, Petőfi Sándornak a nevét viseli. Petőfi a 19. században élt, és többnyire a szabadságról és a szerelemről írt verseket. Egy csatában tűnt el fiatalon, de máig úgy él bennünk, mint Elvis Presley és John Lennon.

A már említett villamos nagyon fontos, mert a Nagykörúton fut végig. Ez a leggyakrabban közlekedő villamos a világon. Csúcsforgalomban alig telik el 20 másodperc a következő villamos érkezéséig. Ez egyben a leghosszabb villamos is Európában, amely utasokat szállít. Miért szükséges ennek a hangsúlyozása? Drezdában, Németországban van egy villamos, ami 2 méterrel hosszabb ennél, de csak árut szállít. Ez a vonal azért is fontos, mert a villamos egész éjjel közlekedik és a belvárosban szinte minden elérhető általa.

A hidak mindegyikéhez egy úgynevezett hídmester van kirendelve. A hídmester kötelessége a híd állapotának ellenőrzése. Jelentést ír az új rozsdafoltokról és graffitikről, még a hidat érintő legkisebb dolgokról is. A hídmester általában a híd közelében él egy hivatali lakásban. Például, a Lánchíd mestere valaha a Várhegy alatti alagútban kialakított lakásban élt. A Margit-híd mestere pedig az egyetlen lakója a Margit-szigetnek. Mindezek közül azonban a Petőfi-híd mesterének van a legfurcsább lakása, amelyet a híd tartópillérében alakítottak ki a budai oldalon.  A gázmérő-leolvasóknak nehéz dolguk lehetett, amikor a címet keresték.

fotó forrás: fortepan.hu

Műszaki Egyetem, Sztálin-barokk

A budai oldalon láthatjuk a Műszaki Egyetem épületeit, melyek közül az egyik egyáltalán nem sorolható Budapest elegáns épületei közé. Ennek az épületnek a stílusát „Sztálin-barokk”-nak nevezik hétköznapi nyelven.

Az egyetem központi épülete az Építészmérnöki Karnak ad otthont. A kertben található egy nukleáris reaktor, amelyet oktatási célokra használnak. Nyilvánvalóan nem veszélyes.

A Budapesti Műszaki Egyetem és Budapesti Corvinus Egyetem között halad át a folyó alatt a 4-es metróvonal, amely a főváros legnagyobb építési projektje volt. A 2014-ben átadott vonal az első metróvonal a városban, amely automatikusan, vezető nélkül működik. Az állomások, különösen a központban lévők, napjaink építészeti gyöngyszemeinek számitanak. A 4-es metróvonal a dél-nyugati kerületeit kapcsolja össze a város keleti részével. Állítólag a metrót a végállomáok között használó utas 6 perccel rövidíti meg az utazását a felszíni közlekedéssel szemben. Eredetileg az építkezés költségét 2 milliárd euróba becsülték. Közlekedési szakértők szerint azonban sokkal gazdaságosabb lett volna újjáépíteni az egykor félbehagyott villamosvonalakat.

A 4-es metróvonal megépítése az előző polgármester álma volt. Húsz éven keresztül maradt hivatalban és mindig a megnyitó ceremóniáról álmodozott. Az építést több ízben elhalasztották, de végül elkezdődtek a munkálatok. Sajnos 20 év után már nem választották őt újra. Az álma tehát megvalósult, de nem ő avatta fel az új metrót. Budapesten 23 külön önkormányzattal rendelkező kerület van. Ezek a kerületek függetlenek, miközben a főpolgármester számára nem sok feladat jut. De mivel 23 nevet nehéz megjegyezni, az állampolgárok mindenért a főpolgármestert teszik felelőssé.

fotó forrás: fortepan.hu

Gellért Hotel

A híres Gellért Hotel termálhotel, amely egy török ​​fürdő, az úgynevezett Acsik ilidzse helyére épült. Az építés kezdetének és végének évét könnyű megjegyezni: 1914-ben kezdődött és 1918-ban fejeződött be, pontosan, mint az Első Világháború éveinek az esetében. Az épület szép példája a szecessziós stílusnak. A legszebb része a férfi termálfürdő. A Második Világháború idején a női rész súlyosan megrongálódott a város bombázása során, és később egyszerűsített formában került felújításra. A férfi rész a nők számára is elérhető, de csak hétvégén. Található itt egy figyelemre méltó dekoráció, amely türkiz kerámiából készült. 1928-ban, a kertet és a minigolf-pályát szabadtéri medencékké alakították. A központi szabadtéri medencében hullámfürdő kezdődik minden órában és tíz percig tart. A helyiek számára, mivel országunknak nincs tengere, ez kellemes szórakozást ígér. Ha úgy döntenek, hogy kipróbálják a fürdőt, a belépő mellé kabinjegyet is vegyenek! Válasszák azt a bejáratot, ahol a férfiak és a nők már egymástól külön léphetnek be a fürdőbe! Ha itt lépnek be a fürdőbe, a legjobb kabinokat kapják majd. Ezekben a kabinokban ágyak is találhatók a vendég számára, hogy a fürdés után lehetősége legyen pihenésre is. Egy rövid szundikálás hozzátartozik az élményhez.

fotó forrás: fortepan.hu

Szabadság-híd

A Szabadság-híd pilléreinek a tetejére könnyű feljutni. Minden hónapban van valaki, aki felmászik ide, azzal a céllal, hogy öngyilkosságot kövessen el a Dunába ugorva. Ebben az esetben a tűzoltóság a helyszínre rohan és magával hoz egy úriembert, akinek hihetetlenül magas arányban sikerül meggyőznie az öngyilkosjelölteket arról, hogy az élet szép, és mindent újra lehet elölről kezdeni. Ezek után nagyon ritkán fordul elő, hogy valaki mégis leugrik a hídról.

Körülbelül tíz-tizenöt évvel ezelőtt élt egy Ferike nevű férfi, – angolul Franky- , akinek az volt a szenvedélye, hogy megmászta ezeket a hidakat. Nem csak a Szabadság- hídra mászott fel, hanem az Erzsébet-hídra is, ahová csak a kábelek átkarolásával lehet felmászni. Tulajdonképpen esze ágában sem volt leugrani, de a tűzoltóság minden egyes alkalommal megmentette őt. Később, hoztak egy szabályt miszerint minden magyar állampolgárnak csak egyszer van joga ahhoz, hogy ingyen megmentsék az életét. A második alkalommal már ki kell fizetnie az illetőnek az életmentő művelet összes díját.

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.086

A Szabadság-szobor

A Szabadság-szobor a Gellért-hegy tetején található, egy fiatal nőt ábrázol, aki egy pálmalevelet tart a kezében és kelet felé fordul. A felszabadítókat várja, a Vörös Hadsereget, amely keletről érkezett a Második Világháború végén. Sokan nem felszabadítóként tekintenek a Vörös Hadseregre, ezért a szobor sok vitát váltott ki. A kommunista időszak egyéb szobrait nem pusztították el, mint más országokban, hanem áthelyezték őket a város határán található szabadtéri múzeumba. Ezt a szobrot nem helyezték át. Egyesek véleménye szerint nyugat felé kellene fordítani, mivel a magyarok felszabadítása nyugat felől érkezett. Végül nem fordították át a másik égtáj irányába, csak módosítottak rajta. Korábban volt ott egy szobor, mely a Vörös Hadsereg egyik katonáját ábrázolta géppuskával a kezében és egy zászlóval a talapzaton – ez a szobor áthelyezésre került. A szobron lévő felirat is megváltozott: „a szovjet katonák emlékére, akik életüket áldozták Magyarország  szabadságáért” helyett ma már a „mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország szabadságáért” áll a feliraton.

fotó forrás: fortepan.hu

Citadella

Az erődöt, az úgynevezett Citadellát, 1851-ben építették az osztrákok a lázadó magyarok ellenőrzése céljából. Ez a legmagasabb olyan stratégiai pont, ahonnan az egész várost ellenőrizni lehetett ágyúk segítségével. A Várnegyedet nem ennek a hegynek a tetején hozták létre, hanem az alacsonyabban fekvő Várhegyen, mivel a 13. században, amikor a királyi udvar Budára költözött, ágyúkat még nem használtak a hadviselésben.

A Citadella az elnyomás jelképe volt, a város szinte minden pontjáról látni lehetett. Húsz évvel később, az osztrákok és a magyarok közötti Kiegyezés idején, a császári csapatok elhagyták az erődöt, amelyet ezt követően részben a helyi lakosok rongáltak meg.

A hegy belsejében van egy hatalmas víztározó, amely tiszta ivóvizet biztosít a város számára. A csapvíz Budapesten az egyik legjobb minőségű Európában.

A hegy környékén három történelmi fürdő található összesen. A két legidősebb a török időkre, az 1500-as évekre nyúlik vissza. Az apró török kupola alatt jelenleg is működik a fürdő. Egyik nap csak a férfiak számára áll nyitva, a másikon csak nők számára. A nemeket azért választják külön egymástól, hogy meztelenül is lehessen fürödni.

Ha egy átmulatott éjszaka fáradalmait kívánják itt kipihenni, pénteken vagy szombaton este 10:00 után jöjjenek el, amikor a férfiak és a nők együtt is beléphetnek a fürdőbe!  A pillér tövében nevetségesen alacsony áron kóstolhatják meg a környék fiatalító hatású termálvizét.

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.016

Szent Gellért szobra

Szent Gellért szobra keresztet tart a kezében, mely azt bizonyítja, hogy Szent Gellért fontos szerepet játszott a pogány magyarok megkeresztelésében. A kereszténységre történő áttérést első királyunk, Szent István rendelte el, mely nagyon fontos politikai döntés volt a részéről. A magyarok 896-ban érkeztek meg a Kárpát-medencébe. A 900-as évek első felében a portyázó csapataink szinte egész Európát felbolygatták könnyűlovasságukkal. Kolostorokat égettek fel, falvakat és városokat fosztottak ki. Svájc és Dél-Franciaország területén keresztül eljutottak Katalóniába, Dél-Olaszországba, és Bizáncba is. 60 éven keresztül legyőzhetetlenek voltak ismeretlen harci stílusuknak köszönhetően. Végül 955-ben, a németek legyőzték őket. A magyar törzsi vezetők felismerték, hogy a portyázó hadjáratokat le kell állítani. Európába történő integrációjuk a kereszténység felvételét is jelentette. Szerzetesek kaptak meghívást a magyarok megkeresztelésére, de nem voltak népszerűek, mivel a magyarok számára egy teljesen idegen vallást akartak meghonosítani, a régi pogány kultusz pedig darabokra tört.  Gellért kulcspozícióval rendelkezett ebben az időben, mivel első keresztény királyunk, Szent István tanácsadója volt. A király halála után, pogánylázadás tört ki, Gellért és más püspökök fogságba estek. Ez a hegy lábánál történt, ahol az említett egyházi emberek megpróbáltak átkelni a folyón. Gellértet szögekkel kivert hordóba tették és legurították a Dunába. Ő lett Magyarország első mártírja és a hegyet róla nevezték el. A legenda szerint, a pesti oldalon, a híd lábánál található templomot Szent Gellért sírjának a helyére építették.

fotó forrás: fortepan.hu

A Királyi Palota

A ponton, ahonnan az egész hajó áttekinthető. Az alacson hajótest, az ívelt fedélzet és a hatalmas lövegtorony már messziről elárulja, hogy egy különleges vízijárművet látunk. A Lajta széntűzelésű, gőzgép meghajtású, lövegfedélzettel ellátott 1 db kétlöveges orrlöveg toronnyal, és az azon lévő parancsnoki toronnyal rendelkező Dunai Monitor. A Latin eredetű angol Monitor szó eredetileg őrző, figyelőt jelent.

Az első királyi palota eredete a 13. századra nyúlik vissza, amikor IV. Béla úgy döntött, hogy a királyi udvart Budára költözteti. Az eredmény egy gótikus és reneszánsz stílusú komplexum lett. A Német-római Birodalom egyik császára, Luxemburgi Zsigmond, a palotát választotta császári székhelyéül. Ennek ellenére a Palota Mátyás király uralkodása alatt élte aranykorát, aki olasz művészekkel, írókkal és építészekkel vette magát körül. Uralkodása alatt az udvar a reneszánsz központja lett Közép-Európában. Ez a virágzó időszak akkor ért véget, amikor a törökök elfoglalták Budát 1541-ben, valamint az elkövetkező 145 évre le is telepedtek hazánkban. Mivel a jelenlétük komoly veszélyt jelentett Bécs számára, a Habsburgok a pápától kértek segítséget, és Európa egész területéről katonákat toboroztak, hogy szembe szálljanak a törökkel. A pápa keresztes hadjáratot hirdetett, és 1686-ban zsoldosok gyűltek össze Buda falai alatt az egész keresztény világból. Buda ostroma 75 napig tartott, és a várost teljesen lerombolták. A törökök távozása után Mária Terézia, az 1700-as évek uralkodója egy barokk palota felépítését rendelte el. Ez a palota körülbelül fele akkora volt, mint az eredeti palota, mivel Buda ekkor poros kisvárosnak számított a birodalom vidéki részén. Csak a 19. század végén kezdődtek óriási munkálatok a kis barokk palota bővítésére. A terv egy önálló magyar királyi udvar létrehozása volt. A munkálatok 1905-ben értek véget. A Második Világháború végén, mivel a nácik és szövetségeseik a Várnegyedbe vonultak vissza, súlyos bombatalálatok érték a Palotát. A háború után megkezdődött az újjáépítés és az 1980-as évekig tartott. Napjainkban az eredeti Palota egy leegyszerűsített változatát láthatjuk, díszítő elemei nagy részét még nem állították helyre.

1541-ben két család versengett a királyi trónért; a Habsburgok és a magyar Szapolyai család. Szapolyai János 1541-ben halt meg; a fia, illetve a fiú édesanyja követelte a trónt, mivel ő még kiskorú volt. A törökök a gyermekkirály trónra kerülését támogatták, amikor az osztrákok sereget küldtek Buda ellen. A törökök segítőként és felszabadítóként érkeztek. Az osztrák csapatok leverése után, a szultán és serege tábort vert Buda falai alatt. A szultán a sátrába invitálta a gyermekkirályt, az édesanyját és néhány magyar nemesembert. Időközben a magyar őrök beengedték a török katonákat a kastélyba. A törökök úgy tettek, mintha csak „turistaként” néznének körül, azonban a vár leggyengébb pontját keresték, megöltek néhány őrt és elfoglalták Budát.

fotó forrás: fortepan.hu

Kapcsolat

Európa Rendezvényiroda Ltd.
1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 40.
+36 70 903 93 67
budapest@welovecruising.hu