Történelmi Hajójárat a Dunán

A kicsi fehér épület, a Sándor Palota, az építtető nemesi családról kapta a nevét. Jelenleg a Magyar Köztársaság elnökének hivatala és otthona található itt. A köztársasági elnök képviseli nemzetünket különböző nemzetközi konferenciákon és írja alá a Parlament által elfogadott törvényeket. Létezik egy városi legenda az épület két erkélyével kapcsolatban. Amint láthatják, az erkélyek kissé túlméretezettek az épülethez képest. A legenda szerint a Sándor család egyik tagja, Sándor Móric, aki a palotában élt, imádta a lovakat, és ő volt az, aki elrendelte a két erkély hozzátoldását az épülethez, mivel innen lóháton gyönyörködhetett a pesti oldalban.

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.172

A Várhegyen látható egy madárszobor. Ez a Turul, a magyarok mitikus madara a pogány időkből. Lehetetlen eldönteni, hogy sasra vagy inkább egy nagyobb termetű sólyomra hasonlít.

fotó forrás: fortepan.hu

A Mátyás-templom gótikus harangtornya jelzi, hogy a templom a 13. században épült, és ez a város egyik legrégebbi temploma. Két érdekességgel rendelkezik: a színes cserepek, melyek a tetőt díszítik és a belül található keleties dekoráció. Belépéskor az ember úgy érzi, mintha egy mecsetben volna. Ennek oka, hogy az oszmán- török megszállás idején a 16. és a 17. században, a templom muszlim hívők szolgálatában állt. Valójában minden középkori templomot mecsetté alakítottak át a városban, egy kivételével. Miért volt ez a kivétel? Mert a törökök rendkívül toleránsak voltak az akkori vallási szokásokkal szemben: engedélyezték a keresztények számára egy templom megtartását. A Mátyás-templomot koronázási templomként is használták; az utolsó koronázási ceremóniát 1916-ban tartották itt.

A Monarchia utolsó uralkodója IV. Károly volt. Megkoronázása után, felszállt a lovára és körbelovagolt a városban. Útközben a korona majdnem leesett a fejéről, amely rossz előjelnek számított. A sebtében elkészített korona textilbetétje nem illett megfelelően a király fejére, ezért billent a korona félre. Az rossz előjel igaznak bizonyult IV. Károly csak két évig, a háború végéig uralkodott.

photo source: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.018

A téglából épült templom, amelyet színes tetőcserepek borítanak, református templom. A protestáns mozgalom rendkívül sikeres volt Magyarországon, különösen a török ​​hódoltság idején. A buzgó katolikus Habsburgoknak nem volt hatása ezekre a területekre, így a lakosság mintegy kétharmada áttért a református hitre.

A református templomok könnyen felismerhetők: kereszt helyett buzogányt helyeznek a templom tetejére. A buzogány középkori fegyver és rendkívül barátságtalannak tűnhet. Ahhoz, hogy megtaláljuk erre a magyarázatot, vissza kell mennünk az osztrák Habsburgok vezette ellenreformáció idejébe. Mivel a törökök ​​jelenléte Budán fenyegetést jelentett Bécs számára, a Habsburgok úgy döntöttek, hogy visszaszorítják kelet felé a törököket. Magyarországot 1686-ban szabadították fel, de mint már korábban említettem, a magyarok többsége már református volt, míg a Habsburgok erős katolikus identitással rendelkeztek. Így megkezdték az ország újrakatolizálását. Ezt a mozgalmat nevezzük ellenreformációnak. Az ellenreformáció idején 50 református pap megtagadta az áttérést, és ezért arra kényszerítették őket, hogy vonuljanak Velencébe, Olaszországba, ahol eladták őket rabszolgának. A rájuk vigyázó őröknek buzogányuk volt, és az esemény óta ez a fegyver található a református templomok tetején, annak bizonyítására, hogy a reformátusok erős hitét nem lehet erőszakkal megváltoztatni.

fotó forrás: fortepan.hu

A Margit-szigetet láthatjuk innen, a város legnagyobb szigetét, amely lényegében egy park. A sziget és a híd Szent Margitról kapta a nevét, aki a 13. században élt. Édesapja IV.Béla király volt, akinek seregét legyőzték az országba betörő tatárok, így a királyi család egy szigetre menekült, amely most Horvátországhoz tartozik. A tatárjárás idején két lányát is elveszítette, ezért fogadalmat tett: ha még egy lánya születik és a tatárok elhagyják az országot, ezt az újszülött lányt Isten szolgálatába ajánlja, azért, hogy egész életében az országért és Isten dicsőségéért imádkozzon. A tatárok elhagyták az országot, Margit megszületett, és a Domonkos-rendi apácák nevelték fel. A szigetre a helyiek többnyire sportolni mennek; találhatók itt teniszpályák is, egy uszoda, ahol már három alkalommal került megrendezésre az Európai Úszóbajnokság; itt található továbbá a Palatinus fürdő, két termálhotel, egy japánkert, egy régi víztorony és Budapest három állatkertje közül az egyik.

A legenda szerint Margit édesapja több ízben megpróbálta rávenni lányát, hogy politikailag előnyös házasságot kössön és vonja vissza fogadalmát, de Margit minden alkalommal visszautasította ezt.   Inkább vállalta, hogy vasövet, vagy szöggel kivert cipőt viseljen, és a zárda körül a legpiszkosabb munkát is elvégezte. A bokája fölött sosem mosakodott, és a tetvek a hajában gyöngyként ragyogtak. Halála után a teste nem indult bomlásnak 3 hétig és rózsaillatot árasztott.

Ha megkérdezünk egy magyar embert a sziget régi nevével kapcsolatban, az illető meggyőződéssel fogja rávágni, hogy a Nyulak szigetének hívták. Mindannyian kicsi, aranyos, puha, fehér nyulakat képzelünk el, amint a szigeten ugrándoznak. De ez nem teljesen így igaz. Igazából a sziget eredeti neve a latinban Isola Leprorum volt, amit egy fáradt szerzetes helytelenül Isola Leporum-ként másolt le. Csak egy „r” hiányzik, de ez a hiányzó „r” óriási jelentésbeli különbséget jelent. A leporum jelentése nyulak, míg a leprorum-é lepra.

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.091

A Parlament 1885 és 1904 között épült fel Steindl Imre építész terve alapján. Végig ő felügyelte a munkálatokat a helyszínen, az építkezés végén már csak a kerekesszékéből, de sajnos a felavatási ünnepségen már nem lehetett jelen, mivel még az építkezés befejezése előtt elhunyt. Az épület eklektikus, a kupolája barokk stílusú, a homlokzat neogótikus, belül pedig szecessziós díszítőelemeket is találhatunk. Ha úgy gondolják, hogy nagyon hasonlít a londoni Parlament épületére, igazuk van. Nem titok, hogy ez az épület adta az ihletet. Az építész többször utazott Nagy-Britanniába, a Parlament tanulmányozására. És most hangozzék el néhány tény és számadat: 365 kis torony díszíti a tetőt, ugyanannyi, mint a napok száma egy évben, a kupola magassága 96 méter, emléket állítva a Kárpát-medencébe 896-ban érkező magyarok előtt, 40 kg színtiszta aranyat használtak a belső tér díszítésére. Azt mondják, hogy az épületre költött teljes összeg elegendő lett volna egy 40.000 lakosú város felépítésére.

Az eredeti elképzelés szerint kizárólag magyar építőanyagot használtak volna, kivéve azt a 8 gránitoszlopot, amelyet a svéd király küldött ajándékba. Azonban a kizárólag helyi anyagok használata miatt – az épületet borító mészkő túl gyorsan megfeketedett, így a homlokzat felújítása 1927 óta szinte már folyamatossá vált. A főhomlokzat a közelmúltban készült el, és ebből az alkalomból került az épületre új díszkivilágítás, amelynek megtekintését feltétlenül ajánlom.

Az épület egyik érdekessége a szellőzőrendszer. Az épület körül aknák találhatók, amelyek földalatti alagutak segítségével kapcsolódnak az épület belsejéhez. Állandó 21-23 fokos hőmérsékletet lehet belül fenntartani, ha minden egyes meleg napon 8 tonna jeget helyezünk ezekbe az alagutakba, ami talán a legjobb hőmérséklet lehet a kemény agymunkát végzőknek. Tehát bármely eredménytelen jogi szabályozásért a szellőzőrendszer meghibásodását kell okolni.

Méretét tekintve a magyar Parlament a második legnagyobb Európában. Feltehetjük tehát a kérdést, hogy: Miért van egy ilyen kicsi országnak, mint Magyarország ekkora parlamentje? Ennek több oka is van. Először is, lényeges tudni, hogy a múltban kétkamarás parlament volt, két ülésteremmel az alsó- és a felsőház számára. 1944 óta csak az alsóház működik. Az északi szárnyat, a szenátus régi tárgyalótermét, ritkán használják. A nagy méret másik oka, az a tény, hogy Magyarország területe az építés idején majdnem háromszor akkora volt, mint most, tehát abban az időben nem számított kis országnak. A harmadik ok pedig történelmi; ha megkérdezünk egy magyart, hogyan látja nemzeti történelemünket, biztos, hogy azokról a régi dicsőséges időkről, a pogány időkről, vagy a korai keresztény időszakról fog beszélni, amikor Magyarország független és erős volt. És kegyetlen képet fog festeni mindazokról, akik elfoglalták vagy megszállták Magyarországot. A tatárokról, a törökökről, az osztrákokról és végül a szovjetekről. A magyarok mindig is a régi függetlenségüket akarták visszaszerezni. És ezt a függetlenséget, amelyet talán jobb, ha inkább egy magasabb szintű autonómiának nevezünk, kapták vissza 1867-ben az osztrák Habsburgokkal folytatott tárgyalások után. Ez az esemény az úgynevezett Kiegyezés, amelyet hihetetlenül gyors növekedés követett, így a magyarok szemszögéből a 19. század vége számított az egyik aranykorszakunknak. Nézzenek körül! Szinte minden, amit most látunk, abban az időben épült. Budapest lett a birodalom legmodernebb városa. Tehát ebben a történelmi kontextusban döntöttek úgy a magyarok, hogy nagy parlamentet építenek, mint az autonómia szimbólumát. És ennek az épületnek rendkívül hatalmasnak kellett lennie, különösen a bécsi parlamenthez képest.

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.106

Az úgynevezett Vigadót szórakozási célból nyitották meg, főleg zenei események, koncertek, bálok, és fogadások céljából; a Vigadóban „vigadni” jönnek össze az emberek, amely ige azt jelenti magyarul „szórakozni”. Az épület neo-klasszikus elődjét osztrák ágyúk rombolták le 1849-ben, mivel ezen a helyen tartotta meg az üléseit az első szabadon választott népképviseleti Parlament. Az eredeti épületet Feszl Frigyes tervezte és 1865-ben nyitották meg. A hazai romantikus építészet jelképévé vált épület azonban megosztottaa közönséget, sokan bírálták a tervezőt a díszítőelemek túlzó hatása miatt.

Habár a Vigadó akusztikája nem volt tökéletes, hosszú évekig itt volt a város egyetlen hangversenyterme. Hosszú a sztárok listája, akik koncertet adtak az épületben. Csak hogy néhányat említsünk közülük: Johann Strauss, Claude Debussy, Liszt Ferenc, Camille Saint-Saëns, Johannes Brahms.

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.067

Az Erzsébet-híd névadója Sisi, Ferenc József felesége, a legnépszerűbb császárné Magyarországon, valamint az 1800-as évek szépségideálja. Ez az egyetlen híd Budapesten, melyet nem az eredeti formájában építettek újjá a Második Világháború pusztítása után. Csak arányaiban maradt a régi. Amint látható, a pillérek a folyópartra kerültek, ami hihetetlen fesztávolságot eredményezett 1903-ban, a híd felavatása idején.  Műszaki csodaként tekintettek rá és maga a császár sem hitt a saját szemének az ámulattól.

fotó forrás: fortepan.hu

A Vásárcsarnok egy vasútállomásra hasonlít színes cserepeivel. Ez az egyike annak a hat vásárcsarnoknak, amelyet 1896-ban építettek, a Magyar Millenium évében. Mind a hatot ugyanazon a napon nyitották meg.

A Vásárcsarnok rendkívül modernnek számított a maga idejében; vasszerkezetű vázzal épült meg, lifteket és az alagsorban hűtőraktárokat alakítottak ki, például. Még ma is látható az alagút bejárata a folyóparton, amelyet áruszállítás céljából hoztak létre. Ma már más funkciót tölt be: az épületben felgyülemlő szemetet tárolják itt. A földszinten belépve a Vásárcsarnokba, az ember különféle élelmiszereket talál, valamint magyar specialitásokat, mint például a paprika, libamáj és a szalámi. Az első emeleten, ahol egykoron a virágárusok árulták portékáikat, most kézműves termékeket találhatunk.

fotó forrás: fortepan.hu

Ezt a neoreneszánsz épületet a Nemzeti Opera építésze, Ybl Miklós tervezte, és egykoron vámhivatal volt, de több évvel ezelőtt a Közgazdaságtudományi Egyetem központi épületévé vált. Mellékesen jegyzem meg, hogy egészen a közelmúltig állt itt egy Marx Károly-szobor a bejárati csarnokban. 1990-ben, amikor George Bush Magyarországra érkezett és beszédet mondott, a háttérben látni lehetett az amerikai zászlót és Marx Károly szobrát, ami együtt furcsa látványt nyújtott.

A közelben lévő épületek raktárként működtek: a kisebb sóraktár volt és Sóháznak hívják. Ez is az egyetemhez tartozik, csakúgy, mint az a modern épület, amelynek bejárata egy képzeletbeli űrhajót ábrázol

fotó forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.019

Ez a negyed a Világkiállítási helyszínekként vált ismertté, mivel a kormány egy világkiállítás megszervezését tervezte a Duna mindkét oldalán. Bizonyára hallottak már a Millenniumi Kiállításról, amely 1896-ban került megrendezésre. Ha jártak már a Hősök terén, ennek a kiállításnak a bejáratát is bizonyára látták. Hosszú a sora azoknak a műemlékeknek, épületeknek, amelyeket a Honfoglalás  1000 éves évfordulójának a megünneplésére építettek: a Szabadság-híd, az Erzsébet-híd, a Vásárcsarnokok és az első metróvonal is. Ezek az épületek mind a növekedés, bővülés korszakát jelölik: az aranykorét. Száz évvel később, 1996-ban, a kommunizmus bukását követően a magyar emberek reményeket tápláltak az ország újbóli felvirágoztatása iránt. Egy világkiállítás szervezésével akarták megmutatni magukat a világnak. A projekt az akkori kormány vezetése alatt állt, az utánuk hatalomra kerülő ellenzék azonban lemondta a terveket. Így ma ezen a helyen luxus apartmanokat, irodákat láthatunk, valamint az új Nemzeti Színházat és a Művészetek Palotáját.

fotó forrás: fortepan.hu

A Művészetek Palotája épületének két fő funkciója van. Egy hipermodern koncertterem található itt, ahol az akusztikát az éppen koncertet adó zenekar igényeihez lehet alakítani. Egy szólista például más akusztikai feltételeket igényel, mint egy kórus vagy egy szimfonikus zenekar. A koncertteremnek bálnaformája van, így ez a Duna második bálnája. Az épületben található az ún. Ludwig Gyűjtemény is, mely 20. századi műalkotásokat tartalmaz.

A Ludwigok német származásúak voltak, akik a csokoládé iparból gazdagodtak meg. Történetük a hidegháború tipikus története. 20. századi műalkotásokat kezdtek el gyűjteni, és küldetésüknek tekintették a keleti és a nyugati művészek közötti kommunikáció elősegítését. Amit keleten vásároltak, nyugaton került kiállításra, és fordítva: amit nyugaton vásároltak, keleten állították ki. Ezért Budapesten leginkább nyugati műalkotásokat láthatunk, például, Andy Warhol vagy Roy Lichtenstein munkáit, de található nálunk néhány Picasso és egyéb nyugati művésztől származó alkotás is.

A Petőfi-hidat 1937-ben nyitották meg a forgalom előtt. A villamosvonal, amely áthalad a hídon, annak a folytatása, amelyet a Margit-hídon láttak, északon. A helyiek nem igazán büszkék erre a hídra.  Valljuk be, kissé csúnya látványt nyújt. Az első terveket az 1920-as években készítették, melyeken az oszlopok díszítésének terve még szerepelt. Az 1929-es válság azonban közbeszólt és a terveket kénytelenek voltak leegyszerűsíteni. Felavatása idején az ország kormányzójáról, Horthy Miklósról nevezték el. Ma Magyarország legnépszerűbb költőjének, Petőfi Sándornak a nevét viseli. Petőfi a 19. században élt, és többnyire a szabadságról és a szerelemről írt verseket. Egy csatában tűnt el fiatalon, de máig úgy él bennünk, mint Elvis Presley és John Lennon.

A már említett villamos nagyon fontos, mert a Nagykörúton fut végig. Ez a leggyakrabban közlekedő villamos a világon. Csúcsforgalomban alig telik el 20 másodperc a következő villamos érkezéséig. Ez egyben a leghosszabb villamos is Európában, amely utasokat szállít. Miért szükséges ennek a hangsúlyozása? Drezdában, Németországban van egy villamos, ami 2 méterrel hosszabb ennél, de csak árut szállít. Ez a vonal azért is fontos, mert a villamos egész éjjel közlekedik és a belvárosban szinte minden elérhető általa.

A hidak mindegyikéhez egy úgynevezett hídmester van kirendelve. A hídmester kötelessége a híd állapotának ellenőrzése. Jelentést ír az új rozsdafoltokról és graffitikről, még a hidat érintő legkisebb dolgokról is. A hídmester általában a híd közelében él egy hivatali lakásban. Például, a Lánchíd mestere valaha a Várhegy alatti alagútban kialakított lakásban élt. A Margit-híd mestere pedig az egyetlen lakója a Margit-szigetnek. Mindezek közül azonban a Petőfi-híd mesterének van a legfurcsább lakása, amelyet a híd tartópillérében alakítottak ki a budai oldalon.  A gázmérő-leolvasóknak nehéz dolguk lehetett, amikor a címet keresték.

fotó forrás: fortepan.hu

A híres Gellért Hotel termálhotel, amely egy török ​​fürdő, az úgynevezett Acsik ilidzse helyére épült. Az építés kezdetének és végének évét könnyű megjegyezni: 1914-ben kezdődött és 1918-ban fejeződött be, pontosan, mint az Első Világháború éveinek az esetében. Az épület szép példája a szecessziós stílusnak. A legszebb része a férfi termálfürdő. A Második Világháború idején a női rész súlyosan megrongálódott a város bombázása során, és később egyszerűsített formában került felújításra. A férfi rész a nők számára is elérhető, de csak hétvégén. Található itt egy figyelemre méltó dekoráció, amely türkiz kerámiából készült. 1928-ban, a kertet és a minigolf-pályát szabadtéri medencékké alakították. A központi szabadtéri medencében hullámfürdő kezdődik minden órában és tíz percig tart. A helyiek számára, mivel országunknak nincs tengere, ez kellemes szórakozást ígér. Ha úgy döntenek, hogy kipróbálják a fürdőt, a belépő mellé kabinjegyet is vegyenek! Válasszák azt a bejáratot, ahol a férfiak és a nők már egymástól külön léphetnek be a fürdőbe! Ha itt lépnek be a fürdőbe, a legjobb kabinokat kapják majd. Ezekben a kabinokban ágyak is találhatók a vendég számára, hogy a fürdés után lehetősége legyen pihenésre is. Egy rövid szundikálás hozzátartozik az élményhez.

fotó forrás: fortepan.hu

A Szabadság-szobor a Gellért-hegy tetején található, egy fiatal nőt ábrázol, aki egy pálmalevelet tart a kezében és kelet felé fordul. A felszabadítókat várja, a Vörös Hadsereget, amely keletről érkezett a Második Világháború végén. Sokan nem felszabadítóként tekintenek a Vörös Hadseregre, ezért a szobor sok vitát váltott ki. A kommunista időszak egyéb szobrait nem pusztították el, mint más országokban, hanem áthelyezték őket a város határán található szabadtéri múzeumba. Ezt a szobrot nem helyezték át. Egyesek véleménye szerint nyugat felé kellene fordítani, mivel a magyarok felszabadítása nyugat felől érkezett. Végül nem fordították át a másik égtáj irányába, csak módosítottak rajta. Korábban volt ott egy szobor, mely a Vörös Hadsereg egyik katonáját ábrázolta géppuskával a kezében és egy zászlóval a talapzaton – ez a szobor áthelyezésre került. A szobron lévő felirat is megváltozott: „a szovjet katonák emlékére, akik életüket áldozták Magyarország  szabadságáért” helyett ma már a „mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország szabadságáért” áll a feliraton.

fotó forrás: fortepan.hu

Szent Gellért szobra keresztet tart a kezében, mely azt bizonyítja, hogy Szent Gellért fontos szerepet játszott a pogány magyarok megkeresztelésében. A kereszténységre történő áttérést első királyunk, Szent István rendelte el, mely nagyon fontos politikai döntés volt a részéről. A magyarok 896-ban érkeztek meg a Kárpát-medencébe. A 900-as évek első felében a portyázó csapataink szinte egész Európát felbolygatták könnyűlovasságukkal. Kolostorokat égettek fel, falvakat és városokat fosztottak ki. Svájc és Dél-Franciaország területén keresztül eljutottak Katalóniába, Dél-Olaszországba, és Bizáncba is. 60 éven keresztül legyőzhetetlenek voltak ismeretlen harci stílusuknak köszönhetően. Végül 955-ben, a németek legyőzték őket. A magyar törzsi vezetők felismerték, hogy a portyázó hadjáratokat le kell állítani. Európába történő integrációjuk a kereszténység felvételét is jelentette. Szerzetesek kaptak meghívást a magyarok megkeresztelésére, de nem voltak népszerűek, mivel a magyarok számára egy teljesen idegen vallást akartak meghonosítani, a régi pogány kultusz pedig darabokra tört.  Gellért kulcspozícióval rendelkezett ebben az időben, mivel első keresztény királyunk, Szent István tanácsadója volt. A király halála után, pogánylázadás tört ki, Gellért és más püspökök fogságba estek. Ez a hegy lábánál történt, ahol az említett egyházi emberek megpróbáltak átkelni a folyón. Gellértet szögekkel kivert hordóba tették és legurították a Dunába. Ő lett Magyarország első mártírja és a hegyet róla nevezték el. A legenda szerint, a pesti oldalon, a híd lábánál található templomot Szent Gellért sírjának a helyére építették.

fotó forrás: fortepan.hu